Wpc kerítés

wpc kerítés

Milyen anyag a wpc?

A wpc egy kompozit anyag, azaz egy több összetevőből, alapanyagból készült anyagszerkezet. Esetünkben ez műanyagot, fát, bambuszőrleményt és egyéb kötőanyagokat jelent. A természetes összetevők adják a wpc természetes jellemzőit, a fa közeli érintést. A műanyag komponens a felelős a nedvesség ellen való ellenállóképességért.

Miért előnyös a wpc kerítés?

Egy kerítés, mint bármilyen egyéb épített szerkezet esetén több kritériumot is szeretnénk kielégíteni. Az alapvető funkció, hogy elzárjuk a külső teret a belsőtől. Ez vehet szimbolikus, mint egy sövény és lehet biztonságos, mint egy betonfal. Wpc kerítés mindkét funkciót el tudja látni. ha zárt rendszert alkalmazunk, akkor az lehet kellően biztonságos. Amennyiben hézagos kialakítást alkalmazunk, akkor azzal a “börtönérzés” mellőzésével egy természetes jellegű megjelenést egy egészséges, szellős kialakítást hozhatunk létre. Nyilván, anyagában a wpc nem olyan erős, mintha betonkerítést építenénk, hiszen vágó szerszámokkal megbontható. > Elolvasom ezt a cikket

A vízgyógyászat úttörői. III. rész. Sebastian Kneipp

Sorozatunk befejező része. Az előző részekben a vízgyógyászat úttörői közül Vincenz Priessnitz munkásságát ismertettük (I. rész), majd a klinikáján vízkezelést kapó híres magyarokról esett szó (II. rész). A harmadik részben Priessnitz módszerének legismertebb követőjéről, Sebastian Kneippről és a Kneipp-kúra jellegzetességeiről szólunk.

A priznictől a Kneipp-kúráig

Rövid kitekintés a vízgyógyítás további történetére

A hidroterápia újabb s egyben utolsó nagy felívelése a 19. század második felében érdekes módon egy másik autodidakta gyógyítónak köszönhető. Sebastian Kneippet (1921–1897) Priessnitzhez hasonlóan saját, csodaszámba menő gyógyulása vezeti el a víz erősítő, egészségvédő és gyógyító erejének kutatása és mind teljesebb megismerése felé. Egyéniségének vonzereje és módszere helyességébe vetett megingathatatlan hite éppen olyan elementáris, meggyőző erővel hat majd a gyógyulást remélők tömegére, mint Priessnitz rendkívüli tehetsége.

Sebastian Kneipp élete és munkássága

vízkezelés: Kneipp-kúra

Sebastian Kneipp (1921–1897)

 

A szegény sorsú, fiatal takácsmesternek minden vágya, hogy papi pályára léphessen. Ám céljáért hozott sok-sok áldozat hiábavalónak tűnik: mire révbe érne, a nélkülözés kikezdi egészségét. Előrehaladott tüdőbetegsége gyógyíthatatlannak látszik, az orvosok lemondanak róla, s ő maga is kezdi elveszíteni a reményt. Ekkor kerül a kezébe egy vízgyógyításról szóló könyvecske. Az ott leírt módszereket meglehetősen durvának találja, mégis gyakorolni kezdi a vízzel való testedzést, rendszeresen megfürdik például a jeges Dunában. Rövid idő múlva javulást tapasztal, s hamarosan teljesen felépül.

Hosszú szenvedése érzékennyé teszi az elesettek, betegek sorsa iránt, csodaszámba menő gyógyulása pedig arra indítja, hogy részletesebben tanulmányozza a vízzel való gyógyítás módszereit. A közismert hidroterápiás kúrákhoz képest szelídebb, kímélőbb eljárásokat dolgoz ki, meggyőződése, hogy „… mennél enyhébben, mennél kíméletesebben, annál nagyobb hatással” alkalmazható a hideg és meleg víz gyógyereje.

A vízzel gyógyító pap

Gyógyítói tevékenységét kezdetben titokban végzi, főleg tuberkulózisban szenvedő betegeket kezel. „Nem minden beteg egyformán szerencsétlen” – írja évekkel később Meine Wasserkur (Vizkurám) című könyvében. Elsősorban azokon próbál segíteni, akiknél nem válnak be az orvosi kezelések és az ismert gyógyszerek, illetve, akik nem tudják megfizetni azokat: jellemzően a reménytelen eseteket vállalja el. Szerény praxisa mégis szemet szúr az orvosoknak, akik kuruzslással vádolják, egy patikus pedig pert indít ellene, mondván, anyagi kár éri a plébános tevékenysége miatt. A bíróság felmenti ugyan, de a gyógyítástól eltiltják, ám ő nem vesz tudomást a tilalomról, s a kolerajárvány idején 42 beteget gyógyít meg. A nép kolera-káplánnak nevezi el.

1855-ben a 800 lakosú Wörishofenbe, a domonkosok kolostorába helyezik. Itt főleg….

Tovább >> A teljes cikk itt olvasható: Vízterápia – Vízgyógyászat – Sebastian Kneipp

A vízgyógyászat úttörőiről szóló sorozatot készítette: H. T.


Technológiai vízkezelés – az ivóvízkezelés fázisai

Klór-dióxid ivóvíz-fertőtlenítő szer a vízkezelésben

 

vízkezelés - fertőtlenítés: klór-dioxid

A vízkezelés fázisai – technológia

A hidroterápiától eltekintve a vízkezelés szót más értelemben is használják, nemcsak a vízzel való kezelést, hanem magának a víznek a kezelését is jelenti – mást értünk tehát a kifejezésen a természetgyógyászatban és mást a technika területén. A természetes forrásokból (folyók, tavak, kutak) nyert vizek tulajdonságai nem minden esetben felelnek meg a felhasználási célnak. Ez leginkább az ivóvízre vonatkozik. Például az ipari környezeten áthaladó folyókból kiemelt vizet, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, számos eljárásnak kell alávetni. Ilyen a derítés, ülepítés, szűrés, fertőtlenítés. Az utóbbi során célszerű ClO2 tartalmú környezetkímélő fertőtlenítő vegyszereket alkalmazni.   További részletek: A vízkezelés fázisa – fertőtlenítés klór-dioxid szerrel.