Fűtés infravörös sugárzással. Infrapanelek

elektromágneses hullámok

Az infrafűtés működésének elve, sajátossága

Nevezett egy olyan fűtési rendszer, amely infravörös sugarakat használ a helyiség hőmérsékletének emeléséhez. Az infravörös sugarak a napfényhez hasonlóan nem a levegőt melegítik fel közvetlenül, hanem a tárgyakat és a felületeket. Ez azt jelenti, hogy az infravörös fűtés közvetlenül a testekre hat, és nem csak a levegőt melegíti fel.

Az infrasugarak elektromos energiával vagy más módon felhevített sugárzó testekből származnak. Az ilyen rendszerek általában nagyon hatékonyak, mivel a sugárzás közvetlenül a testekre hat, így kevés hőenergia vész el vagy szóródik szét a zárt vagy nyitott térben.

Különböző típusai és eszközei léteznek, beleértve az elektromos fűtőpaneleket, a hősugárzó fűtőtesteket, az infralámpákat, az IR padlófűtést vagy a mennyezeti infrasugárzó paneleket.

E technológia rendszerint az energiatakarékosság, a tisztaság és a hatékonyság miatt vonzó. Az infrasugárzónak nincs ventilátora, így nem forgatja fel a port és az allergén anyagokat a helyiségben. Az elektromos infrafűtés emellett könnyen telepíthető és karbantartható.

Infrapanelek hatékonysága – energiatakarékosság

takarékos infrapanel fűtésMinden esetben az infrapanel alkalmazása amellett érv, hogy rendkívül magas hatékonysággal fűtenek, kifogástalanul, szinte észrevétlenül illeszkednek a lakás belső miliőjébe. Felfogatásukat oldalfalra vagy mennyezetre javasoljuk a szakemberek, figyelembe véve a típusonként előírt magasságot.

Álmennyezetbe süllyesztve teljesen beleolvad környezetébe (irodákban kiváló megoldás). Webáruházakban a termék elérhető sima vagy kristályszemcsés felülettel, ezek a felületek képpel kiegészíthetőek, festhetőek, valamint elérhetők tükörfelülettel is (fenti képünkön: fürdőszobai tükörpanel).

Tipikusan az infrapanelek felületi hőmérséklete 90-110 °C. Alkalmazhatóak akár egy-egy helyiség kiegészítő fűtéseként, de kiváló megoldással szolgál lakóépületek, irodák autonóm fűtésére is. Időzíthető digitális termosztát alkalmazásával jelentős energia- és pénzmegtakarítást eredményezhet, valamint a hőelosztás optimalizálás révén biztosítja a kifogástalan, kellemes hőérzete.

Infrapaneles fűtési rendszerek előnyei, pozitívumai

  • Felfűtési idejük rendkívül gyors. A kibocsátott sugárzás a tárgyakat és a testeket melegíti fel A beállított hőmérsékletet már 30 percen belül beáll mint hőérzet. Nem a levegő melegszik ilyen melegre, hanem – mivel a helyiségben szétszórt infra-sugarakat elnyelik a falak és a padló, így növelve azok hőmérsékletét – a minden irányból áradó meleg miatt érzünk kellemes klímát.
  • Ez jelentős megtakarítást eredményez. ilyen technológiával elegendő csak 17-18 °C-os léghőmérsékletre temperálnunk. A sugárzási zónában tartózkodva a hőérzetünk 4-5 °C-kal magasabb. A felmelegített testek-tárgyak minden irányból érkező hatása komfortos érzetet biztosít.
  • Egyszerű a helyiségenkénti vezérelhetőség. A panelek gyors felfűtési idejét kihasználva intelligens, helyiségenkénti vezérlést valósíthatunk meg.  A digitális, időzíthető termosztátokkal helyiségenként programozhatjuk a készülékek fűtési időszakait, így optimalizálhatjuk a fűtési rendszereinket.
  • Nincs karbantartásra szükség. A fűtőpanelekben nincs forgó, mozgó alkatrész, így az idő során nem romlanak el, hiszen nem kopnak.
  • Egészségre gyakorolt pozitív hatások. Ez a hőtechnika működése bizonyítottan jótékony az emberi szervezetre.
  • Napelemmel is kiegészíthetők rendszerek, így inverterek és nagy teljesítményű akkumulátor integrálásával fűtési költség minimalizálható.

Elektromos és gázfűtésű infrasugárzók

elektromos, gáz infrasugárzók

Gázfűtésű és elektromos infrasugárzók

Az infravörös (IR) sugárzókat egyre gyakrabban használják a gyakorlatban. Ezek az eszközök már nem egzotikusak, mindennapossá válnak. Azt azonban olykor még a szakemberek sem tudják pontosan elmagyarázni, hogy például mi az infrasugárzók hatékonyságának a titka, mik a kiválasztási szempontok, nem beszélve az összetettebb kérdésekről. Ennek ellenére ezeknek az eszközöknek a piaca a gazdasági törvényeknek megfelelően (kereslet-kínálat) alakul

Elektromos infrasugárzók

Az infraradiátorokat általában lakóterek, szabad területek, raktárak és ipari helyiségek kiegészítő fűtésére használják. Az ilyen eszközök olyan elven alapulnak, amely alapvetően különbözik a hagyományos fűtési rendszerek – konvekciós – elvétől. Az infravörös fűtőtestek nem a helyiség levegőjét melegítik fel, hanem a tárgyakat, amelyek aztán hőenergiát adnak át a levegőnek. A munkahely vagy a telephely fűtése általában zónafűtés, ezért az infra fűtőberendezéseket gyakrabban használják nagy légterű helyiségekben lokális fűtésére,  ez jelentősen csökkenti a fűtési energiafogyasztást. > Elolvasom ezt a cikket

A Cserenkov-sugárzás és a sarki-fény

A Vavilov-Cserenkov-effektus kékje dereng

A röviden Cserenkov-sugárzás néven ismert effektus akkor figyelhető meg, amikor valamely töltött részecskék adott közegben a közegbeli mozgásra érvényes fénysebességnél gyorsabban haladnak. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) e cikk keletkezése idején olyan részecskemegfigyelő berendezést fejleszt, melynek működése szintén a Vavilov-Cserenkov-effektuson alapul. A kutatók a tovaterjedő sugárzás hullámfrontjának elhajlási szögéből a hullámot meghatározó korpuszkulák (fotonok) sebességét mérhetik meg nagy pontossággal. Impulzusuk ismeretében a tömegük is kiszámítható. Ez sem kisebb élmény egy fizikusnak, mint a laikusnak egy látogatása paksi erőműben.

A villódzó kék derengésnél nagyobb élmény nem érhet egy atomreaktorban. Ha még nem láttad, vedd fel a bakancslistádra. Nézd a kéken túlit és a vörösön innenit, ilyen az életed, ultra és infra egyszerre. Lásd a láthatatlant és tűnődj el a a múló időről, hallgasd a világóra titkos ketyegését.

Cserenkov-sugárzás

A Nobel-díjas Cserenkov a születése 100. évfordulójára kiadott orosz bélyegen

Nem csak virtuális hacukák…

Mért adsz nekem fegyvert, és mért formálsz keményre?
A képzeletnek nincs szüksége fegyverre és késre.

(Dalszöveg: Irie Maffia: Baszd fel a kéket!)

Ha egy szigetelőben az adott közegre érvényes fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban. Ez a jelenség a Vavilov-Cserenkov-effektus, a kibocsátott sugárzás a Cserenkov-sugárzás. (Wikipédia)

A Cserenkov-effektus a fénysebesség túlléphetetlenségén nyitott virtuális kiskapu. (Alberd Yollaka finn atomfizikus és polihisztor)

Bazd fel a kéket, Cserenkov!

Bizonyára sokatoknak van bakancslistája. Egy lista, melyre olyan dolgokat írtok, amit halálotok előtt látni akartok, meg akartok tenni. Nos nekem is van egy. A természeti jelenségek rovatban hosszú ideje két dolog szerepelt: a sarki fény és a Cserenkov-sugárzás. Vizsgáljuk meg közelebbről mind a kettőt a fény, mint elektromágneses sugárzás jelenségei között.

A sarki fény jelensége

Az ősi Kínában már tudták, hogy bizonyos fajta vasérc keskeny darabja zsinegre függesztve meghatározott irányba helyezkedik el, mégpedig egyik vége nagyjából Északra a másik Délre mutat. Az iránytű –több más keleti érdekességgel együtt – Marco Polonak köszönhetően jutott el Európába és lassan már ezer éve, hogy nélkülözhetetlenné vált a tájékozódásban, földrajzi helyek meghatározásában. S mint napjainkra kiderült, nemcsak az ember használja fel a Föld mágneses mezőjét a helyes irány meghatározására, hanem egyes költőző madarak, sőt, némely halfajta is képes észlelni. Az agyukban lévő érzékszerv segíti őket abban, hogy több ezer kilométer távolságban lévő költőhelyeiket biztosan megtalálják.

A Földet körülölelő mágneses tér nemcsak a tájékozódásban nélkülözhetetlen, hanem nagyon fontos hatása az is, hogy a Napból érkező nagy energiájú ionizált részecskeáramlások („napszél”) ellen védőpajzsot képez bolygónk köré. Ez a „kozmikus pajzs” a Van Allen-féle öv. A Van Allen-féle sugárzás-zónák úgy jönnek létre, hogy a Föld mágneses mezeje mintegy foglyul ejti és arra kényszeríti a Napból vagy a világűrből származó részecskéket, hogy a mágneses tér erővonalai mentén mozogjanak a mágneses pólusok között. A föld mágneses erővonalai mentén mozgó töltött részecskék a mágneses pólusok közelében azonban bejutnak a légkörbe, ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik azokat. A gerjesztett atomok fénykibocsátással kerülnek vissza az alapállapotukba. Az így létrejövő fényjelenséget hívják sarki fények, ami erősebb naptevékenység idején kifejezetten látványos.

A Vavilov-Cserenkov sugárzás

Bazd fel a kéket, Cserenkov!A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fény sebessége határsebesség, abszolútum. Semmilyen jel, információ nem terjedhet ennél gyorsabban. A fény terjedési sebessége azonban eltérő közegekben különböző. Így például vízben a fény sebessége csupán 3/4-e a vákuumbeli sebességének. Az elmélet pusztán csak azt zárja ki, hogy a vákuumbeli fény sebességnél gyorsabban haladjon valami, de azt nem, hogy egy adott közegben gyorsabb legyen, mint a fény ugyanebben a közegben. Ez a „kiskapu” egy nagyon érdekes jelenséghez vezet. Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél gyorsabban halad egy töltött részecske, akkor a mozgó töltés felől kúpszerűen kiinduló (elektromágneses) hullámot figyelhetünk meg, a fénysebességnél gyorsabb mozgás „lökéshullámát”. > Elolvasom ezt a cikket