Csernobil öröksége: a Zóna. Sugárzás

Ismerkedjen meg a témával: az elektromágneses sugárzás (hullámok) fajtái.

Csernobil a szarkofág alatt

csernobil szarkofág

Csernobil. Mit tudunk az atomkatasztrófáról és következményeiről.

A Csernobili Atomerőmű katasztrófája

Mindazok számára, akik 1986. után születtek, kísérteties legendának számít a Csernobili Atomerőmű katasztrófája. Akik eszmélő fejjel éltek már akkor, azokra az előre nem kalkulált tragédia bekövetkezése sokkolóan hatott.

Illetve pontosítsuk: a szovjet befolyás alatti régiók – így Magyarország – lakossága a katasztrófáról késve értesült és a legtöbben csak jóval később tudták meg, hogy halálos veszedelem lebegett napokig a fejük felett. Az esemény és a sokk tehát időben nem esik egybe – ám az garantált, ha ezt hallják: 4-es blokk – összerándul a gyomruk.

Az alábbi animáció pontosan mutatja a sugárzás intenzitásának változó zónáit.

A csernobili atomkatasztrófa következményei

Ez a súlyos atomkatasztrófa 1986. április 26-án történt az ukrajnai Csernobil melletti atomerőmű negyedik blokkjában, amikor is egy erőltetett és rosszul végrehajtott üzemteszt során a reaktor túlmelegedett és felrobbant. Következtében nagy mennyiségű radioaktív anyag került a légkörbe, amely szennyezte a környező területeket és más európai országokat is.

Kb. ötvenen a robbanás egyenes következtében meghaltak, később nagyjából négyezer közvetett áldozatról beszéltek. A baleset után a sérült reaktort egy betonból készült szarkofággal fedték le, amelyet 2016-ban egy új, acélból készült védőlétesítménnyel erősítettek meg.

E baleset hatására megkérdőjeleződött a szovjet atomenergia-ipar biztonságos volta, és felgyorsult a Szovjetunió politikai és gazdasági válsága.

Az áprilisi tragédia utáni hírzárlatnak köszönhetően maguk a reaktorban dolgozó munkások és családjaik is csak késve értesültek a valódi helyzetről, több ezren fölvonultak a kötelezőnek számító május elsejei díszparádén, szervezetüket ezzel – önkéntelenül – óriási sugárzásnak kitéve. Itthonra is csak lassacskán kezdtek szivárogni az információfoszlányok. Hogy szedjük le a saláták külső leveleit. Meg hogy egyébként nincs nagy baj. De volt. Ma már tudjuk.

Chernobyl – az HBO és a Sky minisorozata

A Csernobil (Chernobyl) című öt részes tv-sorozatot 2019-ben mutattak be az HBO és a Sky csatornákon. Főszereplők: Jared Harris, Stellan Skarsgård és Emily Watson, akik egy atomfizikust, egy szovjet politikust és egy nukleáris fizikust alakítanak. A sorozat rendezője Johan Renck, a forgatókönyvet pedig Craig Mazin írta.

A sorozat nagy sikernek örvendett a kritikusok és a nézők körében is, és számos díjat nyert, többek között tíz Emmy-díjat és két Golden Globe-díjat is.

Alkotói agy figyelmet fordítottak a hitelességre, és sok részletet pontosan ábrázoltak a mindennapi szovjet életről és a baleset lefolyásáról. Sok kutatást végeztek, és konzultáltak szakértőkkel, illetve olyan emberekkel, akik személyesen érintettek voltak a katasztrófában.

A sorozatban látható helyszínek, ruhák, tárgyak és dokumentumok nagy része hűen utánozza az eredetieket. Az elhangzó párbeszédek is igyekeznek követni a valóságos beszámolókat és jegyzőkönyveket.

Természetesen a sorozat nem tökéletesen hiteles, és néhány esetben eltért a történelmi tényektől a drámai hatás vagy a történetvezetés érdekében². Ilyen például Ulana Khomyuk karaktere, aki nem létező személy, hanem több valóságos tudós képviselője. Vagy az a jelenet, amikor egy helikopter lezuhan a reaktor fölött, ami valójában csak hónapokkal később történt. A sorozatban hallható orosz akcentus is egy tudatos döntés volt, hogy elkerüljék az angol nyelvű színészek erőltetett oroszul beszélését.

Összességében tehát a Csernobil sorozat nagyon hitelesnek tekinthető, de nem teljesen pontos történelmi rekonstrukció.

Csernobil öröksége: a Zóna. Dokumentumfilm

A súlyos egészségügyi következményeket okozó és mára a rémségek és fenyegetések szimbólumává vált 4-es reaktor blokk robbanásáról azóta elég sokat tudunk. A következményeiről annál kevesebbet. Ismereteink gyarapításához járult hozzá például Bendarzsevszkij Anton és Maczelka Márk közös dokumentumfilmje, melyet hatalmas anyagból (több mint száz óra felvétel, rengeteg archívumi adat és kutatás) készítettek el abból a célból, hogy a kezdetben titokként – tabuként?- kezelt történet minél többünkhöz eljusson. A kész mű a Csernobil öröksége: a Zóna címet kapta, és tanulságában jóval többet nyújt a néző számára, mint egy általános oknyomozó film.

Maradnak ugyan megválaszolatlan kérdések – részben az önkéntes hallgatás, részben a múlt fölfedhetetlenségének gátja miatt – ám a közösségi emlékezet életben tartásához és az állóvíz fölkavarásához mindenképpen szükséges vállalkozás lerántani a leplet egy évtizedes rejtélyről.

A Zónával kapcsolatban – már csak a cím kapcsán is – önkéntelenül eszünkbe juthat Tarkovszkij Stalker c. zseniális alkotása, amelynek forgatókönyvéhez az ötletet a Sztrugackij-testvérek sci-fi regénye adta. > Elolvasom ezt a cikket

A Cserenkov-sugárzás és a sarki-fény

A Vavilov-Cserenkov-effektus kékje dereng

A röviden Cserenkov-sugárzás néven ismert effektus akkor figyelhető meg, amikor valamely töltött részecskék adott közegben a közegbeli mozgásra érvényes fénysebességnél gyorsabban haladnak. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) e cikk keletkezése idején olyan részecskemegfigyelő berendezést fejleszt, melynek működése szintén a Vavilov-Cserenkov-effektuson alapul. A kutatók a tovaterjedő sugárzás hullámfrontjának elhajlási szögéből a hullámot meghatározó korpuszkulák (fotonok) sebességét mérhetik meg nagy pontossággal. Impulzusuk ismeretében a tömegük is kiszámítható. Ez sem kisebb élmény egy fizikusnak, mint a laikusnak egy látogatása paksi erőműben.

A villódzó kék derengésnél nagyobb élmény nem érhet egy atomreaktorban. Ha még nem láttad, vedd fel a bakancslistádra. Nézd a kéken túlit és a vörösön innenit, ilyen az életed, ultra és infra egyszerre. Lásd a láthatatlant és tűnődj el a a múló időről, hallgasd a világóra titkos ketyegését.

Cserenkov-sugárzás

A Nobel-díjas Cserenkov a születése 100. évfordulójára kiadott orosz bélyegen

Nem csak virtuális hacukák…

Mért adsz nekem fegyvert, és mért formálsz keményre?
A képzeletnek nincs szüksége fegyverre és késre.

(Dalszöveg: Irie Maffia: Baszd fel a kéket!)

Ha egy szigetelőben az adott közegre érvényes fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban. Ez a jelenség a Vavilov-Cserenkov-effektus, a kibocsátott sugárzás a Cserenkov-sugárzás. (Wikipédia)

A Cserenkov-effektus a fénysebesség túlléphetetlenségén nyitott virtuális kiskapu. (Alberd Yollaka finn atomfizikus és polihisztor)

Bazd fel a kéket, Cserenkov!

Bizonyára sokatoknak van bakancslistája. Egy lista, melyre olyan dolgokat írtok, amit halálotok előtt látni akartok, meg akartok tenni. Nos nekem is van egy. A természeti jelenségek rovatban hosszú ideje két dolog szerepelt: a sarki fény és a Cserenkov-sugárzás. Vizsgáljuk meg közelebbről mind a kettőt a fény, mint elektromágneses sugárzás jelenségei között.

A sarki fény jelensége

Az ősi Kínában már tudták, hogy bizonyos fajta vasérc keskeny darabja zsinegre függesztve meghatározott irányba helyezkedik el, mégpedig egyik vége nagyjából Északra a másik Délre mutat. Az iránytű –több más keleti érdekességgel együtt – Marco Polonak köszönhetően jutott el Európába és lassan már ezer éve, hogy nélkülözhetetlenné vált a tájékozódásban, földrajzi helyek meghatározásában. S mint napjainkra kiderült, nemcsak az ember használja fel a Föld mágneses mezőjét a helyes irány meghatározására, hanem egyes költőző madarak, sőt, némely halfajta is képes észlelni. Az agyukban lévő érzékszerv segíti őket abban, hogy több ezer kilométer távolságban lévő költőhelyeiket biztosan megtalálják.

A Földet körülölelő mágneses tér nemcsak a tájékozódásban nélkülözhetetlen, hanem nagyon fontos hatása az is, hogy a Napból érkező nagy energiájú ionizált részecskeáramlások („napszél”) ellen védőpajzsot képez bolygónk köré. Ez a „kozmikus pajzs” a Van Allen-féle öv. A Van Allen-féle sugárzás-zónák úgy jönnek létre, hogy a Föld mágneses mezeje mintegy foglyul ejti és arra kényszeríti a Napból vagy a világűrből származó részecskéket, hogy a mágneses tér erővonalai mentén mozogjanak a mágneses pólusok között. A föld mágneses erővonalai mentén mozgó töltött részecskék a mágneses pólusok közelében azonban bejutnak a légkörbe, ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik azokat. A gerjesztett atomok fénykibocsátással kerülnek vissza az alapállapotukba. Az így létrejövő fényjelenséget hívják sarki fények, ami erősebb naptevékenység idején kifejezetten látványos.

A Vavilov-Cserenkov sugárzás

Bazd fel a kéket, Cserenkov!A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fény sebessége határsebesség, abszolútum. Semmilyen jel, információ nem terjedhet ennél gyorsabban. A fény terjedési sebessége azonban eltérő közegekben különböző. Így például vízben a fény sebessége csupán 3/4-e a vákuumbeli sebességének. Az elmélet pusztán csak azt zárja ki, hogy a vákuumbeli fény sebességnél gyorsabban haladjon valami, de azt nem, hogy egy adott közegben gyorsabb legyen, mint a fény ugyanebben a közegben. Ez a „kiskapu” egy nagyon érdekes jelenséghez vezet. Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél gyorsabban halad egy töltött részecske, akkor a mozgó töltés felől kúpszerűen kiinduló (elektromágneses) hullámot figyelhetünk meg, a fénysebességnél gyorsabb mozgás „lökéshullámát”. > Elolvasom ezt a cikket

A vízgyógyászat úttörői. III. rész. Sebastian Kneipp

Sorozatunk befejező része. Az előző részekben a vízgyógyászat úttörői közül Vincenz Priessnitz munkásságát ismertettük (I. rész), majd a klinikáján vízkezelést kapó híres magyarokról esett szó (II. rész). A harmadik részben Priessnitz módszerének legismertebb követőjéről, Sebastian Kneippről és a Kneipp-kúra jellegzetességeiről szólunk.

A priznictől a Kneipp-kúráig

Rövid kitekintés a vízgyógyítás további történetére

A hidroterápia újabb s egyben utolsó nagy felívelése a 19. század második felében érdekes módon egy másik autodidakta gyógyítónak köszönhető. Sebastian Kneippet (1921–1897) Priessnitzhez hasonlóan saját, csodaszámba menő gyógyulása vezeti el a víz erősítő, egészségvédő és gyógyító erejének kutatása és mind teljesebb megismerése felé. Egyéniségének vonzereje és módszere helyességébe vetett megingathatatlan hite éppen olyan elementáris, meggyőző erővel hat majd a gyógyulást remélők tömegére, mint Priessnitz rendkívüli tehetsége.

Sebastian Kneipp élete és munkássága

vízkezelés: Kneipp-kúra

Sebastian Kneipp (1921–1897)

 

A szegény sorsú, fiatal takácsmesternek minden vágya, hogy papi pályára léphessen. Ám céljáért hozott sok-sok áldozat hiábavalónak tűnik: mire révbe érne, a nélkülözés kikezdi egészségét. Előrehaladott tüdőbetegsége gyógyíthatatlannak látszik, az orvosok lemondanak róla, s ő maga is kezdi elveszíteni a reményt. Ekkor kerül a kezébe egy vízgyógyításról szóló könyvecske. Az ott leírt módszereket meglehetősen durvának találja, mégis gyakorolni kezdi a vízzel való testedzést, rendszeresen megfürdik például a jeges Dunában. Rövid idő múlva javulást tapasztal, s hamarosan teljesen felépül.

Hosszú szenvedése érzékennyé teszi az elesettek, betegek sorsa iránt, csodaszámba menő gyógyulása pedig arra indítja, hogy részletesebben tanulmányozza a vízzel való gyógyítás módszereit. A közismert hidroterápiás kúrákhoz képest szelídebb, kímélőbb eljárásokat dolgoz ki, meggyőződése, hogy „… mennél enyhébben, mennél kíméletesebben, annál nagyobb hatással” alkalmazható a hideg és meleg víz gyógyereje.

A vízzel gyógyító pap

Gyógyítói tevékenységét kezdetben titokban végzi, főleg tuberkulózisban szenvedő betegeket kezel. „Nem minden beteg egyformán szerencsétlen” – írja évekkel később Meine Wasserkur (Vizkurám) című könyvében. Elsősorban azokon próbál segíteni, akiknél nem válnak be az orvosi kezelések és az ismert gyógyszerek, illetve, akik nem tudják megfizetni azokat: jellemzően a reménytelen eseteket vállalja el. Szerény praxisa mégis szemet szúr az orvosoknak, akik kuruzslással vádolják, egy patikus pedig pert indít ellene, mondván, anyagi kár éri a plébános tevékenysége miatt. A bíróság felmenti ugyan, de a gyógyítástól eltiltják, ám ő nem vesz tudomást a tilalomról, s a kolerajárvány idején 42 beteget gyógyít meg. A nép kolera-káplánnak nevezi el.

1855-ben a 800 lakosú Wörishofenbe, a domonkosok kolostorába helyezik. Itt főleg….

Tovább >> A teljes cikk itt olvasható: Vízterápia – Vízgyógyászat – Sebastian Kneipp

A vízgyógyászat úttörőiről szóló sorozatot készítette: H. T.


Technológiai vízkezelés – az ivóvízkezelés fázisai

Klór-dióxid ivóvíz-fertőtlenítő szer a vízkezelésben

 

vízkezelés - fertőtlenítés: klór-dioxid

A vízkezelés fázisai – technológia

A hidroterápiától eltekintve a vízkezelés szót más értelemben is használják, nemcsak a vízzel való kezelést, hanem magának a víznek a kezelését is jelenti – mást értünk tehát a kifejezésen a természetgyógyászatban és mást a technika területén. A természetes forrásokból (folyók, tavak, kutak) nyert vizek tulajdonságai nem minden esetben felelnek meg a felhasználási célnak. Ez leginkább az ivóvízre vonatkozik. Például az ipari környezeten áthaladó folyókból kiemelt vizet, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, számos eljárásnak kell alávetni. Ilyen a derítés, ülepítés, szűrés, fertőtlenítés. Az utóbbi során célszerű ClO2 tartalmú környezetkímélő fertőtlenítő vegyszereket alkalmazni.   További részletek: A vízkezelés fázisa – fertőtlenítés klór-dioxid szerrel.

Magyarok a gräfenbergi klinikán. Vízterápia II.

A vízgyógyászat úttörői. II. rész

Magyar hírességek a gräfenbergi klinikán

<<  I. rész. Vincenz Priessnitz

 hidroterápia - vízkezelés - kúra

Hidroterápia – vízkezelés. Hideg-vizes leöntés – vízkúra a klinikán

Priessnitz páciensei között sok magyar is akadt, a gyógyulni vágyók kb. 10 százaléka Magyarországról érkezett. Az intézet módszerei iránt erősen érdeklődtek az alternatív gyógyászatra nyitott magyar orvosok, annál is inkább, mivel Magyarországon a vízgyógyászatnak már voltak hagyományai. A Gräfenbergben tett tanulmányutak hatására többen hazai vízgyógyintézet alapítása mellett döntöttek, s az 1830-as, 1840-es években számos orvosi tárgyú publikáció tárgyalta a hidroterápia tanait. Ezek az írások túlnyomórészt helyeselték Priessnitz módszereit, ennek ellenére a gyakorlatban viszonylag kevés orvos alkalmazta, s ők is inkább a korban páratlan népszerűségnek örvendő homeopátiával kombinálva, annak mintegy a kiegészítéseként ajánlották a vízkúrát. Az alternatív gyógymódok iránti fokozott érdeklődés, a romantika korának természetfelfogása, a vitalitás új kultusza megágyazott a vízgyógyászat hazai népszerűségének, s aki tehette, igyekezett felkeresni Priessnitz nagyhírű gyógyintézményét.

vízkezelés, vízkúra - hideg vízA köszvénnyel küszködő, s látásának romlását tapasztaló Wesselényi Miklós báró összesen mintegy 6 évet töltött a gräfenbergi klinikán. Igen aktívan múlatta a kezelések közötti kevéske szabadidejét: kaszinót szervezett, közparkot, sétautat, vízvezetéket építtetett, s egy vasércből készült, oroszlánt mintázó emlékművet is állíttatott a Priessnitz-féle vízkezelés segítségével gyógyuló magyarok hálájának jeleként. Az intézet vezetőjéhez személyes barátság fűzte, ám a feltétlen bizalom és hosszas kezelés nem bizonyult elegendőnek a gyógyuláshoz: bár kezdetben javulást tapasztalt, második és egyben utolsó kúrája végeztével csalódottan, súlyos betegen tért haza, s hamarosan meghalt.

Ugyancsak a híres szanatóriumban kezeltette magát a reformkori költő, Tompa Mihály, a hely hangulata és az ottani társasági élet két költeményében is megjelenik. Tompa az első kezeléseket követően eléggé szkeptikussá vált Priessnitz gyógyítói kompetenciájával kapcsolatban , ahogyan az Litkei Tót Péterhez írt leveléből kiderül: „Innen barátom, kételyben vagyok: valjon lángész-é Priessnitz, ki csak ránéz az emberre s tudja, hányat ütött az óra, vagy a legegyügyűbb molnárként ráereszti a vizet organismusunkra, úgy szólván éltünk kerekeire: s a jó vagy rossz következmény magától fejlődik ki?”

A kor nagyjai közül úgyszintén megfordult Gräfenbergben Jókai Mór, aki nevelt lányát, a feltehetően tüdőbajban szenvedő Benke Rózát kísérte el a híres szanatóriumba. Kárpáthy Zoltán című regényének egyik fejezete arról tanúskodik, hogy a nagy író igen alaposan megfigyelte az ottani kezelési eljárásokat. A történetben a Gräfenbergben lábadozó Abellino így mesél napi rutinjáról az őt meglátogató Maszlaczkynak: „…korán reggel felkelünk, mosdunk, fürdünk, nyargalunk a jó friss esőben…., mezítláb szaladgálunk, nem képzeli ön, milyen gyönyörűség mezítláb járni a hideg, harmatos fűben, a jó tocsogó sárban.”

Priessnitz módszerének utóélete

1851-ben, Priessnitz halálának évében, a vízgyógyászat – s különösen a gräfenbergi klinika népszerűsége –, nagyobb volt, mint valaha. Ám a karizmatikus gyógyító halálával a hely vonzereje csökkenni kezdett. A hidegvízkúra és általában a gyógyító célú vízkezelés széles körben alkalmazott, könnyen hozzáférhető módszer lett, s idővel egyre világosabbá vált az is, hogy leginkább az öngyógyító folyamatok elősegítésére, fájdalomcsillapításra és roborálásra alkalmas.

Érdekes módon a vízgyógyítás néhány évtizedes tündöklése a hivatalos medicinára is ösztönzőleg hatott. Megindult a gyógyvizek vegyi elemzése, a természeti környezethatások tanulmányozása, a hidroterápia és a balneológia (gyógyfürdőtan) természettudományos alapjainak kidolgozása.

Priessnitz nevét pedig máig őrzi a róla elnevezett borogatás („priznic”), mely a lázcsillapítás egyik legelterjedtebb módszere napjainkban is.

Méltó emléket állít a romantikus zseni típusát megtestesítő gyógyítónak és a természet végtelen hatalmában bízó korának Vörösmarty Mihály strófája, mely a sziléziai üdülőhely oroszlános emlékművének – fenti képünk – talapzatán olvasható:

A’ vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
‘S gőge’ fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a’ víznek régi hatalmát
’S ősi erőben kél újra az emberi faj.


Következik:

III. rész: Sebastian Kneipp (1921–1897)


Ivóvízkezelés és víz fertőtlenítő szerek témában bővebb információk:

>> kapcsolódó olvasmányok: Twinoxide – Ivó Vízkezelés

ivóvízkezelés twinoxide

A klór-dioxid hatékony és biztonságos ivóvíz fertőtlenítő szerek alapanyaga

A vízgyógyászat úttörői. I. rész. Vincenz Priessnitz

A vízgyógyítás modernkori úttörői: Vincenz Priessnitz, a vízgyógyász 

Már a görögök is… felfedezték a hideg vizet

vízkezelés, vízkúraA víz gyógyító erejét már az ókori tudósok is ismerték. Az első hidroterapeuta feltehetően Hippokratész volt (i. e. 460–377), aki a víz gyógyító használatát arra a megfigyelésre alapozta, hogy az emberi szervezetre  a hideg víz melegítő, a meleg víz pedig hűsítő hatást gyakorol. Az ókor másik híres orvosa, Aszklepiadész (i. e. I. század) is felismerte a víz egészségmegőrző szerepét, Antonius Musa (i. e. 63–14) pedig általános elismertséget vívott ki a vízgyógyászatnak azzal, hogy Augustus császárt kétszer is kigyógyította súlyos betegségéből  hidegvízkúra  segítségével. > Elolvasom ezt a cikket