Magyarok a gräfenbergi klinikán. Vízterápia II.

A vízgyógyászat úttörői. II. rész

Magyar hírességek a gräfenbergi klinikán

<<  I. rész. Vincenz Priessnitz

 hidroterápia - vízkezelés - kúra

Hidroterápia – vízkezelés. Hideg-vizes leöntés – vízkúra a klinikán

Priessnitz páciensei között sok magyar is akadt, a gyógyulni vágyók kb. 10 százaléka Magyarországról érkezett. Az intézet módszerei iránt erősen érdeklődtek az alternatív gyógyászatra nyitott magyar orvosok, annál is inkább, mivel Magyarországon a vízgyógyászatnak már voltak hagyományai. A Gräfenbergben tett tanulmányutak hatására többen hazai vízgyógyintézet alapítása mellett döntöttek, s az 1830-as, 1840-es években számos orvosi tárgyú publikáció tárgyalta a hidroterápia tanait. Ezek az írások túlnyomórészt helyeselték Priessnitz módszereit, ennek ellenére a gyakorlatban viszonylag kevés orvos alkalmazta, s ők is inkább a korban páratlan népszerűségnek örvendő homeopátiával kombinálva, annak mintegy a kiegészítéseként ajánlották a vízkúrát. Az alternatív gyógymódok iránti fokozott érdeklődés, a romantika korának természetfelfogása, a vitalitás új kultusza megágyazott a vízgyógyászat hazai népszerűségének, s aki tehette, igyekezett felkeresni Priessnitz nagyhírű gyógyintézményét.

vízkezelés, vízkúra - hideg vízA köszvénnyel küszködő, s látásának romlását tapasztaló Wesselényi Miklós báró összesen mintegy 6 évet töltött a gräfenbergi klinikán. Igen aktívan múlatta a kezelések közötti kevéske szabadidejét: kaszinót szervezett, közparkot, sétautat, vízvezetéket építtetett, s egy vasércből készült, oroszlánt mintázó emlékművet is állíttatott a Priessnitz-féle vízkezelés segítségével gyógyuló magyarok hálájának jeleként. Az intézet vezetőjéhez személyes barátság fűzte, ám a feltétlen bizalom és hosszas kezelés nem bizonyult elegendőnek a gyógyuláshoz: bár kezdetben javulást tapasztalt, második és egyben utolsó kúrája végeztével csalódottan, súlyos betegen tért haza, s hamarosan meghalt.

Ugyancsak a híres szanatóriumban kezeltette magát a reformkori költő, Tompa Mihály, a hely hangulata és az ottani társasági élet két költeményében is megjelenik. Tompa az első kezeléseket követően eléggé szkeptikussá vált Priessnitz gyógyítói kompetenciájával kapcsolatban , ahogyan az Litkei Tót Péterhez írt leveléből kiderül: „Innen barátom, kételyben vagyok: valjon lángész-é Priessnitz, ki csak ránéz az emberre s tudja, hányat ütött az óra, vagy a legegyügyűbb molnárként ráereszti a vizet organismusunkra, úgy szólván éltünk kerekeire: s a jó vagy rossz következmény magától fejlődik ki?”

A kor nagyjai közül úgyszintén megfordult Gräfenbergben Jókai Mór, aki nevelt lányát, a feltehetően tüdőbajban szenvedő Benke Rózát kísérte el a híres szanatóriumba. Kárpáthy Zoltán című regényének egyik fejezete arról tanúskodik, hogy a nagy író igen alaposan megfigyelte az ottani kezelési eljárásokat. A történetben a Gräfenbergben lábadozó Abellino így mesél napi rutinjáról az őt meglátogató Maszlaczkynak: „…korán reggel felkelünk, mosdunk, fürdünk, nyargalunk a jó friss esőben…., mezítláb szaladgálunk, nem képzeli ön, milyen gyönyörűség mezítláb járni a hideg, harmatos fűben, a jó tocsogó sárban.”

Priessnitz módszerének utóélete

1851-ben, Priessnitz halálának évében, a vízgyógyászat – s különösen a gräfenbergi klinika népszerűsége –, nagyobb volt, mint valaha. Ám a karizmatikus gyógyító halálával a hely vonzereje csökkenni kezdett. A hidegvízkúra és általában a gyógyító célú vízkezelés széles körben alkalmazott, könnyen hozzáférhető módszer lett, s idővel egyre világosabbá vált az is, hogy leginkább az öngyógyító folyamatok elősegítésére, fájdalomcsillapításra és roborálásra alkalmas.

Érdekes módon a vízgyógyítás néhány évtizedes tündöklése a hivatalos medicinára is ösztönzőleg hatott. Megindult a gyógyvizek vegyi elemzése, a természeti környezethatások tanulmányozása, a hidroterápia és a balneológia (gyógyfürdőtan) természettudományos alapjainak kidolgozása.

Priessnitz nevét pedig máig őrzi a róla elnevezett borogatás („priznic”), mely a lázcsillapítás egyik legelterjedtebb módszere napjainkban is.

Méltó emléket állít a romantikus zseni típusát megtestesítő gyógyítónak és a természet végtelen hatalmában bízó korának Vörösmarty Mihály strófája, mely a sziléziai üdülőhely oroszlános emlékművének – fenti képünk – talapzatán olvasható:

A’ vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
‘S gőge’ fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a’ víznek régi hatalmát
’S ősi erőben kél újra az emberi faj.


Következik:

III. rész: Sebastian Kneipp (1921–1897)


Ivóvízkezelés és víz fertőtlenítő szerek témában bővebb információk:

>> kapcsolódó olvasmányok: Twinoxide – Ivó Vízkezelés

ivóvízkezelés twinoxide

A klór-dioxid hatékony és biztonságos ivóvíz fertőtlenítő szerek alapanyaga

Vélemény, hozzászólás?

Az e-mail-címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük