Elektromos és gázfűtésű infrasugárzók

elektromos, gáz infrasugárzók

Gázfűtésű és elektromos infrasugárzók

Az infravörös (IR) sugárzókat egyre gyakrabban használják a gyakorlatban. Ezek az eszközök már nem egzotikusak, mindennapossá válnak. Azt azonban olykor még a szakemberek sem tudják pontosan elmagyarázni, hogy például mi az infrasugárzók hatékonyságának a titka, mik a kiválasztási szempontok, nem beszélve az összetettebb kérdésekről. Ennek ellenére ezeknek az eszközöknek a piaca a gazdasági törvényeknek megfelelően (kereslet-kínálat) alakul

Elektromos infrasugárzók

Az infraradiátorokat általában lakóterek, szabad területek, raktárak és ipari helyiségek kiegészítő fűtésére használják. Az ilyen eszközök olyan elven alapulnak, amely alapvetően különbözik a hagyományos fűtési rendszerek – konvekciós – elvétől. Az infravörös fűtőtestek nem a helyiség levegőjét melegítik fel, hanem a tárgyakat, amelyek aztán hőenergiát adnak át a levegőnek. A munkahely vagy a telephely fűtése általában zónafűtés, ezért az infra fűtőberendezéseket gyakrabban használják nagy légterű helyiségekben lokális fűtésére,  ez jelentősen csökkenti a fűtési energiafogyasztást. > Elolvasom ezt a cikket

A Cserenkov-sugárzás és a sarki-fény

A Vavilov-Cserenkov-effektus kékje dereng

A röviden Cserenkov-sugárzás néven ismert effektus akkor figyelhető meg, amikor valamely töltött részecskék adott közegben a közegbeli mozgásra érvényes fénysebességnél gyorsabban haladnak. Az Európai Nukleáris Kutatási Szervezet (CERN) magyar detektor-fejlesztő csoportja (REGARD) e cikk keletkezése idején olyan részecskemegfigyelő berendezést fejleszt, melynek működése szintén a Vavilov-Cserenkov-effektuson alapul. A kutatók a tovaterjedő sugárzás hullámfrontjának elhajlási szögéből a hullámot meghatározó korpuszkulák (fotonok) sebességét mérhetik meg nagy pontossággal. Impulzusuk ismeretében a tömegük is kiszámítható. Ez sem kisebb élmény egy fizikusnak, mint a laikusnak egy látogatása paksi erőműben.

A villódzó kék derengésnél nagyobb élmény nem érhet egy atomreaktorban. Ha még nem láttad, vedd fel a bakancslistádra. Nézd a kéken túlit és a vörösön innenit, ilyen az életed, ultra és infra egyszerre. Lásd a láthatatlant és tűnődj el a a múló időről, hallgasd a világóra titkos ketyegését.

Cserenkov-sugárzás

A Nobel-díjas Cserenkov a születése 100. évfordulójára kiadott orosz bélyegen

Nem csak virtuális hacukák…

Mért adsz nekem fegyvert, és mért formálsz keményre?
A képzeletnek nincs szüksége fegyverre és késre.

(Dalszöveg: Irie Maffia: Baszd fel a kéket!)

Ha egy szigetelőben az adott közegre érvényes fénysebességnél nagyobb sebességgel halad egy töltött részecske, akkor elektromágneses sugárzást bocsát ki kúp alakban. Ez a jelenség a Vavilov-Cserenkov-effektus, a kibocsátott sugárzás a Cserenkov-sugárzás. (Wikipédia)

A Cserenkov-effektus a fénysebesség túlléphetetlenségén nyitott virtuális kiskapu. (Alberd Yollaka finn atomfizikus és polihisztor)

Bazd fel a kéket, Cserenkov!

Bizonyára sokatoknak van bakancslistája. Egy lista, melyre olyan dolgokat írtok, amit halálotok előtt látni akartok, meg akartok tenni. Nos nekem is van egy. A természeti jelenségek rovatban hosszú ideje két dolog szerepelt: a sarki fény és a Cserenkov-sugárzás. Vizsgáljuk meg közelebbről mind a kettőt a fény, mint elektromágneses sugárzás jelenségei között.

A sarki fény jelensége

Az ősi Kínában már tudták, hogy bizonyos fajta vasérc keskeny darabja zsinegre függesztve meghatározott irányba helyezkedik el, mégpedig egyik vége nagyjából Északra a másik Délre mutat. Az iránytű –több más keleti érdekességgel együtt – Marco Polonak köszönhetően jutott el Európába és lassan már ezer éve, hogy nélkülözhetetlenné vált a tájékozódásban, földrajzi helyek meghatározásában. S mint napjainkra kiderült, nemcsak az ember használja fel a Föld mágneses mezőjét a helyes irány meghatározására, hanem egyes költőző madarak, sőt, némely halfajta is képes észlelni. Az agyukban lévő érzékszerv segíti őket abban, hogy több ezer kilométer távolságban lévő költőhelyeiket biztosan megtalálják.

A Földet körülölelő mágneses tér nemcsak a tájékozódásban nélkülözhetetlen, hanem nagyon fontos hatása az is, hogy a Napból érkező nagy energiájú ionizált részecskeáramlások („napszél”) ellen védőpajzsot képez bolygónk köré. Ez a „kozmikus pajzs” a Van Allen-féle öv. A Van Allen-féle sugárzás-zónák úgy jönnek létre, hogy a Föld mágneses mezeje mintegy foglyul ejti és arra kényszeríti a Napból vagy a világűrből származó részecskéket, hogy a mágneses tér erővonalai mentén mozogjanak a mágneses pólusok között. A föld mágneses erővonalai mentén mozgó töltött részecskék a mágneses pólusok közelében azonban bejutnak a légkörbe, ütköznek a légkör atomjaival, ionizálják és gerjesztik azokat. A gerjesztett atomok fénykibocsátással kerülnek vissza az alapállapotukba. Az így létrejövő fényjelenséget hívják sarki fények, ami erősebb naptevékenység idején kifejezetten látványos.

A Vavilov-Cserenkov sugárzás

Bazd fel a kéket, Cserenkov!A speciális relativitáselmélet szerint a vákuumbeli fény sebessége határsebesség, abszolútum. Semmilyen jel, információ nem terjedhet ennél gyorsabban. A fény terjedési sebessége azonban eltérő közegekben különböző. Így például vízben a fény sebessége csupán 3/4-e a vákuumbeli sebességének. Az elmélet pusztán csak azt zárja ki, hogy a vákuumbeli fény sebességnél gyorsabban haladjon valami, de azt nem, hogy egy adott közegben gyorsabb legyen, mint a fény ugyanebben a közegben. Ez a „kiskapu” egy nagyon érdekes jelenséghez vezet. Ha egy szigetelőben a közegbeli fénysebességnél gyorsabban halad egy töltött részecske, akkor a mozgó töltés felől kúpszerűen kiinduló (elektromágneses) hullámot figyelhetünk meg, a fénysebességnél gyorsabb mozgás „lökéshullámát”.

Ezt a jelenséget nevezik Vavilov-Cserenkov effektusnak vagy egyszerűen Cserenkov-sugárzásnak. A gyorsan mozgó elektromosan töltött részecske polarizálja a közeg molekuláit, melyek alapállapotukba való visszatérésükkor fényt bocsájtanak ki. A működő atomreaktor jellegzetes, gyönyörű kék fénye a Cserenkov-sugárzásnak köszönhető.

Vavilov-Cserenkov sugárzásÉs most már eggyel rövidebb a lista. Nemrégiben lehetőségem volt a virtuális valóságomban egy működő atomreaktor tetejére állni, lenézni és látni, mi több, Samsung Galaxy mobilommal lefényképezni (lásd fent)a kék csodát. Mindenkinek csak ajánlani tudom a virtuális kíséretet. Kitűnő alkalom arra is, hogy eltűnődjünk a nukleáris energia békés felhasználásának lehetőségein – vagy akár a kétes hátterű Paks2-n. – Legközelebb a Sarkkörre utazom sarki fényt nézni, hátrahagyom az energiatakarékos infra fűtés sugarainak köszönhetően meleg otthonomat, amely aktívházként járul hozzá a fenntarthatósági programhoz

Infrapanel fűtés. IR elektromágneses hullámú hősugárzók

infra fűtés

Az infravörös fény nem látható, de melegít, mint a napsütés

Az elektromágneses hullámoknak csak egy szűk tartománya a látható fény. Fölötte az UV, alatta az IR. Ibolyántúli és vörösön inneni. Utóbbit hősugárzásnak is nevezik. A nagykönyv szerint az infravörös sugarak három fajtáját különböztetjük meg:

  • Rövidhullámú infrasugár: 0,76 – 2,3 μm hullámhossz Igen gyors, 1 másodperc alatti hőátadásra képes. Az emberi bőrfelület alá 4-5 centiméterre is behatol
  • Középhullámú infravörös: 2,3 – 3,3 μm hullámhossz. Kiváló hőátadó szinte minden anyagnak. A hőenergiáját nem szállítja olyan mélyre, mint a rövidhullámú sugár, azonban alacsonyabb (ca.900 C°) hőmérsékleten előállítható. Az  elektromos infra fűtés sugárzói ebben a tartományban működnek.
  • Hosszúhullámú IR: 3,3 – 10 μm hullámhossz. A hőt kizárólag a felületek felszínén adja le, az üvegen már csak kis mértékben képes áthatolni. Felfűtési ideje hosszú 10-15 perc, amit 90 C° körüli üzemi hőmérsékleten ér el. Előállítása például gázégésű sötétsugárzókkal lehetséges.

Az utóbbi évtizedek nemzetközi kutatásai kimutatták, hogy az infrafény növeli a káros hatásoknak kitett emberi szervezet ellenállóképességét. Egy infraszauna például elősegíti a méregtelenítő folyamatokat.

cserenkov sugárzás - atomreaktor > Elolvasom ezt a cikket

Virtuálisvalóság-szemüveg okostelefonhoz

Mi a virtuális valóság?virtuális valóság

Számos definíció létezik, és számos felfogás. Megengedő megközelítésben ninden mozifilm, a televíziózás egésze virtuális valóságot jelenít meg előttünk, lévén a színészek nem a mozivásznon mozognak és a tv-szereplők sem a dobozban laknak. Szigorúbb felfogásban ezek leképezései a valóságnak, a virtuális világnak azonban nincs valós eredetije. No de akkor miért hívjuk virtuális galériának egy weboldalon összegyűjtött festménykollekciót (valós képek másai lógnak a webfalon), miért virtuális egy irodalmi szalon, ha létező költők videói jelennek meg benne? További gondolatok erről és a kaptártudatról: Kollektív tudat – Virtuális valóság. (forrás: Google Első Blog)

Hasznos kütyü vagy csupán divatcikk a 3D sisak?

A jövő dermesztő és hátborzongató képét villantotta fel előttünk a Samsung az idei bemutatóján. A legújabb Galaxy mobiltelefon és a hozzá rendszeresített VR szemüveg prezentálásakor lépett a terembe Mark Zuckerberg Facebook-alapító, aki az újságírók között felsétált a színpadra. Normális esetben ezt a váratlan fordulatot meglepett felkiáltások, izgatott suttogás kísérte volna, most azonban a virtuális világban elveszett újságírók észre sem vették őt. A jövőben tehát be kell vezetnünk a virtuális vakság kifejezést, mely valójában nem a legjobb marketing reklám a gyártók számára.

virtuális valóság szemüveg okostelefonhozMi a virtuális szemüveg?

A száz dollárba kerülő eszköz mindössze egy lencserendszerrel ellátott okostelefon-tartó fejpánt. A VR szemüveg egy passzív eszköz, amely alsó részében rögzíthető a mobiltelefon. A két lencse segítségével igazíthatjuk a telefon osztott képernyőjén megjelenő képet a szemünkhöz. A legtöbb virtuális 3D szemüveget úgy fejlesztették ki, hogy a lencsék mozgatásával a gyengén látók is megtalálhatják a megfelelő beállítást. Itt említjük meg, hogy a mobiltelefonra optimalizált weboldalak is élvezettel böngészhetők az okoseszköz segítségével.

Applikáció nélkül nem ér semmit

Természetesen a szemüvegben lévő okostelefonra telepíteni kell a megfelelő programot, amely a 3D virtuális élményt előállítja. Alapesetben a Google Térkép programjában a Google Street View rendelkezik ilyen funkcióval. Az okostelefon beépített giroszkópjának és tájolójának segítségével 360 fokban virtuálisan körülnézhetünk a világ bármely pontján. A játékokban és filmnézés közben tapasztalható 3D élményen túl azonban nem teljesen világos, hogy mire lehet hosszabb távon használni az eszközt. Annyi biztos, hogy a Samsung óriási marketing reklámhadjáratot indított a vr szemüveg népszerűsítése érdekében. A Samsung Galaxy S7 okostelefon előrendelői például ingyen juthattak hozzá, a továbbiakban pedig árengedményeket kapnak a szemüveg vásárlói. A 3D tévék lassú terjedéséből kiindulva úgy tippeljük, hogy ez a kütyü sem fog „világuralomra” törni. Sokan a virtuális konferenciák lebonyolításában látták a potenciális használhatóságot, de mivel a telefon kamerája a szemüveg sötétjébe van zárva, ezért a videokonferencia, mint lehetőség, fel sem merülhet. Várjuk az újabb Appokat, melyek okosan kihasználják a 3D virtuális valóság szemüveget.


Weboldal optimalizálás – Google helyezés javítás

Kulcsszavak organikus Google-kereséshez: Milyen a virtuális valóság szemüveg okostelefonhoz, ez a legújabb mánia. A 3D virtuális valóság szemüveg a Samsung okostelefonnal a Google applikációival használható, de játékok élményének tökéletesítésére is jó. A legfontosabb kifejezések a hír kategóriában – honlap Google optimalizálás ezekre a kulcsszavakra: újdonság, marketing kampány, weboptimalizáció mobil okostelefon kijelzőre, Samsung, vr szemüvegVirtuális valóság szemüveg, mobil okostelefon, 3d sisak, Közösségi marketing, facebook, kollektív tudat. Weblap optimalizálás Google kereséshez – organikus helyezés javítás a honlap SEO módszerével. Kollektív tudat. Mobil telefon applikáció