A vízgyógyászat úttörői. III. rész. Sebastian Kneipp

Sorozatunk befejező része. Az előző részekben a vízgyógyászat úttörői közül Vincenz Priessnitz munkásságát ismertettük (I. rész), majd a klinikáján vízkezelést kapó híres magyarokról esett szó (II. rész). A harmadik részben Priessnitz módszerének legismertebb követőjéről, Sebastian Kneippről és a Kneipp-kúra jellegzetességeiről szólunk.

A priznictől a Kneipp-kúráig

Rövid kitekintés a vízgyógyítás további történetére

A hidroterápia újabb s egyben utolsó nagy felívelése a 19. század második felében érdekes módon egy másik autodidakta gyógyítónak köszönhető. Sebastian Kneippet (1921–1897) Priessnitzhez hasonlóan saját, csodaszámba menő gyógyulása vezeti el a víz erősítő, egészségvédő és gyógyító erejének kutatása és mind teljesebb megismerése felé. Egyéniségének vonzereje és módszere helyességébe vetett megingathatatlan hite éppen olyan elementáris, meggyőző erővel hat majd a gyógyulást remélők tömegére, mint Priessnitz rendkívüli tehetsége.

Sebastian Kneipp élete és munkássága

vízkezelés: Kneipp-kúra

Sebastian Kneipp (1921–1897)

 

A szegény sorsú, fiatal takácsmesternek minden vágya, hogy papi pályára léphessen. Ám céljáért hozott sok-sok áldozat hiábavalónak tűnik: mire révbe érne, a nélkülözés kikezdi egészségét. Előrehaladott tüdőbetegsége gyógyíthatatlannak látszik, az orvosok lemondanak róla, s ő maga is kezdi elveszíteni a reményt. Ekkor kerül a kezébe egy vízgyógyításról szóló könyvecske. Az ott leírt módszereket meglehetősen durvának találja, mégis gyakorolni kezdi a vízzel való testedzést, rendszeresen megfürdik például a jeges Dunában. Rövid idő múlva javulást tapasztal, s hamarosan teljesen felépül.

Hosszú szenvedése érzékennyé teszi az elesettek, betegek sorsa iránt, csodaszámba menő gyógyulása pedig arra indítja, hogy részletesebben tanulmányozza a vízzel való gyógyítás módszereit. A közismert hidroterápiás kúrákhoz képest szelídebb, kímélőbb eljárásokat dolgoz ki, meggyőződése, hogy „… mennél enyhébben, mennél kíméletesebben, annál nagyobb hatással” alkalmazható a hideg és meleg víz gyógyereje.

A vízzel gyógyító pap

Gyógyítói tevékenységét kezdetben titokban végzi, főleg tuberkulózisban szenvedő betegeket kezel. „Nem minden beteg egyformán szerencsétlen” – írja évekkel később Meine Wasserkur (Vizkurám) című könyvében. Elsősorban azokon próbál segíteni, akiknél nem válnak be az orvosi kezelések és az ismert gyógyszerek, illetve, akik nem tudják megfizetni azokat: jellemzően a reménytelen eseteket vállalja el. Szerény praxisa mégis szemet szúr az orvosoknak, akik kuruzslással vádolják, egy patikus pedig pert indít ellene, mondván, anyagi kár éri a plébános tevékenysége miatt. A bíróság felmenti ugyan, de a gyógyítástól eltiltják, ám ő nem vesz tudomást a tilalomról, s a kolerajárvány idején 42 beteget gyógyít meg. A nép kolera-káplánnak nevezi el.

1855-ben a 800 lakosú Wörishofenbe, a domonkosok kolostorába helyezik. Itt főleg….

Tovább >> A teljes cikk itt olvasható: Vízterápia – Vízgyógyászat – Sebastian Kneipp

A vízgyógyászat úttörőiről szóló sorozatot készítette: H. T.


Technológiai vízkezelés – az ivóvízkezelés fázisai

Klór-dióxid ivóvíz-fertőtlenítő szer a vízkezelésben

 

vízkezelés - fertőtlenítés: klór-dioxid

A vízkezelés fázisai – technológia

A hidroterápiától eltekintve a vízkezelés szót más értelemben is használják, nemcsak a vízzel való kezelést, hanem magának a víznek a kezelését is jelenti – mást értünk tehát a kifejezésen a természetgyógyászatban és mást a technika területén. A természetes forrásokból (folyók, tavak, kutak) nyert vizek tulajdonságai nem minden esetben felelnek meg a felhasználási célnak. Ez leginkább az ivóvízre vonatkozik. Például az ipari környezeten áthaladó folyókból kiemelt vizet, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, számos eljárásnak kell alávetni. Ilyen a derítés, ülepítés, szűrés, fertőtlenítés. Az utóbbi során célszerű ClO2 tartalmú környezetkímélő fertőtlenítő vegyszereket alkalmazni.   További részletek: A vízkezelés fázisa – fertőtlenítés klór-dioxid szerrel.

Magyarok a gräfenbergi klinikán. Vízterápia II.

A vízgyógyászat úttörői. II. rész

Magyar hírességek a gräfenbergi klinikán

<<  I. rész. Vincenz Priessnitz

 hidroterápia - vízkezelés - kúra

Hidroterápia – vízkezelés. Hideg-vizes leöntés – vízkúra a klinikán

Priessnitz páciensei között sok magyar is akadt, a gyógyulni vágyók kb. 10 százaléka Magyarországról érkezett. Az intézet módszerei iránt erősen érdeklődtek az alternatív gyógyászatra nyitott magyar orvosok, annál is inkább, mivel Magyarországon a vízgyógyászatnak már voltak hagyományai. A Gräfenbergben tett tanulmányutak hatására többen hazai vízgyógyintézet alapítása mellett döntöttek, s az 1830-as, 1840-es években számos orvosi tárgyú publikáció tárgyalta a hidroterápia tanait. Ezek az írások túlnyomórészt helyeselték Priessnitz módszereit, ennek ellenére a gyakorlatban viszonylag kevés orvos alkalmazta, s ők is inkább a korban páratlan népszerűségnek örvendő homeopátiával kombinálva, annak mintegy a kiegészítéseként ajánlották a vízkúrát. Az alternatív gyógymódok iránti fokozott érdeklődés, a romantika korának természetfelfogása, a vitalitás új kultusza megágyazott a vízgyógyászat hazai népszerűségének, s aki tehette, igyekezett felkeresni Priessnitz nagyhírű gyógyintézményét.

vízkezelés, vízkúra - hideg vízA köszvénnyel küszködő, s látásának romlását tapasztaló Wesselényi Miklós báró összesen mintegy 6 évet töltött a gräfenbergi klinikán. Igen aktívan múlatta a kezelések közötti kevéske szabadidejét: kaszinót szervezett, közparkot, sétautat, vízvezetéket építtetett, s egy vasércből készült, oroszlánt mintázó emlékművet is állíttatott a Priessnitz-féle vízkezelés segítségével gyógyuló magyarok hálájának jeleként. Az intézet vezetőjéhez személyes barátság fűzte, ám a feltétlen bizalom és hosszas kezelés nem bizonyult elegendőnek a gyógyuláshoz: bár kezdetben javulást tapasztalt, második és egyben utolsó kúrája végeztével csalódottan, súlyos betegen tért haza, s hamarosan meghalt.

Ugyancsak a híres szanatóriumban kezeltette magát a reformkori költő, Tompa Mihály, a hely hangulata és az ottani társasági élet két költeményében is megjelenik. Tompa az első kezeléseket követően eléggé szkeptikussá vált Priessnitz gyógyítói kompetenciájával kapcsolatban , ahogyan az Litkei Tót Péterhez írt leveléből kiderül: „Innen barátom, kételyben vagyok: valjon lángész-é Priessnitz, ki csak ránéz az emberre s tudja, hányat ütött az óra, vagy a legegyügyűbb molnárként ráereszti a vizet organismusunkra, úgy szólván éltünk kerekeire: s a jó vagy rossz következmény magától fejlődik ki?”

A kor nagyjai közül úgyszintén megfordult Gräfenbergben Jókai Mór, aki nevelt lányát, a feltehetően tüdőbajban szenvedő Benke Rózát kísérte el a híres szanatóriumba. Kárpáthy Zoltán című regényének egyik fejezete arról tanúskodik, hogy a nagy író igen alaposan megfigyelte az ottani kezelési eljárásokat. A történetben a Gräfenbergben lábadozó Abellino így mesél napi rutinjáról az őt meglátogató Maszlaczkynak: „…korán reggel felkelünk, mosdunk, fürdünk, nyargalunk a jó friss esőben…., mezítláb szaladgálunk, nem képzeli ön, milyen gyönyörűség mezítláb járni a hideg, harmatos fűben, a jó tocsogó sárban.”

Priessnitz módszerének utóélete

1851-ben, Priessnitz halálának évében, a vízgyógyászat – s különösen a gräfenbergi klinika népszerűsége –, nagyobb volt, mint valaha. Ám a karizmatikus gyógyító halálával a hely vonzereje csökkenni kezdett. A hidegvízkúra és általában a gyógyító célú vízkezelés széles körben alkalmazott, könnyen hozzáférhető módszer lett, s idővel egyre világosabbá vált az is, hogy leginkább az öngyógyító folyamatok elősegítésére, fájdalomcsillapításra és roborálásra alkalmas.

Érdekes módon a vízgyógyítás néhány évtizedes tündöklése a hivatalos medicinára is ösztönzőleg hatott. Megindult a gyógyvizek vegyi elemzése, a természeti környezethatások tanulmányozása, a hidroterápia és a balneológia (gyógyfürdőtan) természettudományos alapjainak kidolgozása.

Priessnitz nevét pedig máig őrzi a róla elnevezett borogatás („priznic”), mely a lázcsillapítás egyik legelterjedtebb módszere napjainkban is.

Méltó emléket állít a romantikus zseni típusát megtestesítő gyógyítónak és a természet végtelen hatalmában bízó korának Vörösmarty Mihály strófája, mely a sziléziai üdülőhely oroszlános emlékművének – fenti képünk – talapzatán olvasható:

A’ vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
‘S gőge’ fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a’ víznek régi hatalmát
’S ősi erőben kél újra az emberi faj.


Következik:

III. rész: Sebastian Kneipp (1921–1897)


Ivóvízkezelés és víz fertőtlenítő szerek témában bővebb információk:

>> kapcsolódó olvasmányok: Twinoxide – Ivó Vízkezelés

ivóvízkezelés twinoxide

A klór-dioxid hatékony és biztonságos ivóvíz fertőtlenítő szerek alapanyaga

A vízgyógyászat úttörői. I. rész. Vincenz Priessnitz

A vízgyógyítás modernkori úttörői: Vincenz Priessnitz, a vízgyógyász 

Már a görögök is… felfedezték a hideg vizet

vízkezelés, vízkúraA víz gyógyító erejét már az ókori tudósok is ismerték. Az első hidroterapeuta feltehetően Hippokratész volt (i. e. 460–377), aki a víz gyógyító használatát arra a megfigyelésre alapozta, hogy az emberi szervezetre  a hideg víz melegítő, a meleg víz pedig hűsítő hatást gyakorol. Az ókor másik híres orvosa, Aszklepiadész (i. e. I. század) is felismerte a víz egészségmegőrző szerepét, Antonius Musa (i. e. 63–14) pedig általános elismertséget vívott ki a vízgyógyászatnak azzal, hogy Augustus császárt kétszer is kigyógyította súlyos betegségéből  hidegvízkúra  segítségével. > Elolvasom ezt a cikket