Ön mit tud a légzőszerveiről?

mit tud a légzőszerveirőlA légzést a légzőizomzat és a légzőközpont működése határozza meg, ezt ahhoz hasonlítjuk, mint az injekciós fecskendő működése.

Egy légvétel alkalmával a felnőtt ember 500köbcentiméter levegőt szív be. Amikor nyugalmi helyzetben vagyunk, akkor nem vesszük igénybe a légzőrendszerünk teljes kapacitását.

TUDTA?

Egy felnőtt ember percenként 16-szor lélegzik.

A légzés szaporasága és a légvételek mélysége automatikusan alkalmazkodik a szervezetünk szükségleteihez.

1-1 légvételkor a belégzett külső levegő keveredni fog a léghólyagok levegőjével, mivel a tüdőben még a legmegerőltetőbb kilégzés után is marad mintegy 1500köbcentiméter levegő.

Minél erőteljesebb fizikai aktivitással vagyunk, izomsejtjeink annál több oxigént használnak el és annál több szén-dioxid termelődik és jut a vérbe.

Ez a megnövekedett szén-dioxidtartalom ingerli a nyúltvelői központot, emiatt nő a légvételek száma és mélysége.

Ha erőteljesebb mozgást végzünk, akkor ez fokozza a lihegést és a mély, szapora légzésvételeket.

Minél nagyobb a testsúlyunk, annál hamarabb érezzük azt, hogy kifulladunk és annál gyakoribb a szapora lélegzetvétel.

Bizonyított, hogy egy túlsúlyos ember sokkal kevésbé bírja az iramot, a megerőltető mozgást. Sokszor már egy néhány lépcsőfok megtétele is megerőltető lehet, nemhogy komolyabban sportolni.

Ez is egy okkal több arra, hogy elgondolkodjunk azon, hogy érdemes lenne lefogyni (persze további érvek egész sorozatát felhozhatnánk még).

Sok esetben még az elhatározás meg is lenne, de ez önmagában sajnos kevés, mert nehezen tudjuk rávenni magunkat arra, hogy kevesebbet együnk.

Márpedig a sikeres fogyás kulcskérdése az, hogy mennyit eszünk. Minél kevesebbet, annál hamarabb indulhat be nálunk a fogyás.

Ha Ön is azok közé tartozik, akiknek gondot okoz ellenállni a finom falatoknak, akkor most megismerhet egy remek lehetőséget.

Ma már kaphatók olyan teljesen biztonságosan használható fogyasztószerek, amelyek legfontosabb tulajdonsága éppen az, hogy megálljt parancsolnak az evésnek. Egyszerűen csökkentik az éhségérzetet, amivel csökken a kalóriabevitel.

Ha érdekli a lehetőség, akkor tud tájékozódni a különböző termékek és hatóanyagok felől, egyszerűen beírja a keresőbe, hogy eredeti sibutramine rendelés és fog találni olyan oldalakat, ahol hiteles információk várják és tud rendelni sibutramine, phentermine hatóanyagú fogyasztószereket, amivel egyszerűbb lesz a fogyás!

Kímélje meg Ön is magát a különböző légzőszervi betegségektől és tegyen meg mindent az egészsége érdekében, amíg még nem késő!

A vízgyógyászat úttörői. III. rész. Sebastian Kneipp

Sorozatunk befejező része. Az előző részekben a vízgyógyászat úttörői közül Vincenz Priessnitz munkásságát ismertettük (I. rész), majd a klinikáján vízkezelést kapó híres magyarokról esett szó (II. rész). A harmadik részben Priessnitz módszerének legismertebb követőjéről, Sebastian Kneippről és a Kneipp-kúra jellegzetességeiről szólunk.

A priznictől a Kneipp-kúráig

Rövid kitekintés a vízgyógyítás további történetére

A hidroterápia újabb s egyben utolsó nagy felívelése a 19. század második felében érdekes módon egy másik autodidakta gyógyítónak köszönhető. Sebastian Kneippet (1921–1897) Priessnitzhez hasonlóan saját, csodaszámba menő gyógyulása vezeti el a víz erősítő, egészségvédő és gyógyító erejének kutatása és mind teljesebb megismerése felé. Egyéniségének vonzereje és módszere helyességébe vetett megingathatatlan hite éppen olyan elementáris, meggyőző erővel hat majd a gyógyulást remélők tömegére, mint Priessnitz rendkívüli tehetsége.

Sebastian Kneipp élete és munkássága

vízkezelés: Kneipp-kúra

Sebastian Kneipp (1921–1897)

 

A szegény sorsú, fiatal takácsmesternek minden vágya, hogy papi pályára léphessen. Ám céljáért hozott sok-sok áldozat hiábavalónak tűnik: mire révbe érne, a nélkülözés kikezdi egészségét. Előrehaladott tüdőbetegsége gyógyíthatatlannak látszik, az orvosok lemondanak róla, s ő maga is kezdi elveszíteni a reményt. Ekkor kerül a kezébe egy vízgyógyításról szóló könyvecske. Az ott leírt módszereket meglehetősen durvának találja, mégis gyakorolni kezdi a vízzel való testedzést, rendszeresen megfürdik például a jeges Dunában. Rövid idő múlva javulást tapasztal, s hamarosan teljesen felépül.

Hosszú szenvedése érzékennyé teszi az elesettek, betegek sorsa iránt, csodaszámba menő gyógyulása pedig arra indítja, hogy részletesebben tanulmányozza a vízzel való gyógyítás módszereit. A közismert hidroterápiás kúrákhoz képest szelídebb, kímélőbb eljárásokat dolgoz ki, meggyőződése, hogy „… mennél enyhébben, mennél kíméletesebben, annál nagyobb hatással” alkalmazható a hideg és meleg víz gyógyereje.

A vízzel gyógyító pap

Gyógyítói tevékenységét kezdetben titokban végzi, főleg tuberkulózisban szenvedő betegeket kezel. „Nem minden beteg egyformán szerencsétlen” – írja évekkel később Meine Wasserkur (Vizkurám) című könyvében. Elsősorban azokon próbál segíteni, akiknél nem válnak be az orvosi kezelések és az ismert gyógyszerek, illetve, akik nem tudják megfizetni azokat: jellemzően a reménytelen eseteket vállalja el. Szerény praxisa mégis szemet szúr az orvosoknak, akik kuruzslással vádolják, egy patikus pedig pert indít ellene, mondván, anyagi kár éri a plébános tevékenysége miatt. A bíróság felmenti ugyan, de a gyógyítástól eltiltják, ám ő nem vesz tudomást a tilalomról, s a kolerajárvány idején 42 beteget gyógyít meg. A nép kolera-káplánnak nevezi el.

1855-ben a 800 lakosú Wörishofenbe, a domonkosok kolostorába helyezik. Itt főleg….

Tovább >> A teljes cikk itt olvasható: Vízterápia – Vízgyógyászat – Sebastian Kneipp

A vízgyógyászat úttörőiről szóló sorozatot készítette: H. T.


Technológiai vízkezelés – az ivóvízkezelés fázisai

Klór-dióxid ivóvíz-fertőtlenítő szer a vízkezelésben

 

vízkezelés - fertőtlenítés: klór-dioxid

A vízkezelés fázisai – technológia

A hidroterápiától eltekintve a vízkezelés szót más értelemben is használják, nemcsak a vízzel való kezelést, hanem magának a víznek a kezelését is jelenti – mást értünk tehát a kifejezésen a természetgyógyászatban és mást a technika területén. A természetes forrásokból (folyók, tavak, kutak) nyert vizek tulajdonságai nem minden esetben felelnek meg a felhasználási célnak. Ez leginkább az ivóvízre vonatkozik. Például az ipari környezeten áthaladó folyókból kiemelt vizet, hogy emberi fogyasztásra alkalmas legyen, számos eljárásnak kell alávetni. Ilyen a derítés, ülepítés, szűrés, fertőtlenítés. Az utóbbi során célszerű ClO2 tartalmú környezetkímélő fertőtlenítő vegyszereket alkalmazni.   További részletek: A vízkezelés fázisa – fertőtlenítés klór-dioxid szerrel.

Magyarok a gräfenbergi klinikán. Vízterápia II.

A vízgyógyászat úttörői. II. rész

Magyar hírességek a gräfenbergi klinikán

<<  I. rész. Vincenz Priessnitz

 hidroterápia - vízkezelés - kúra

Hidroterápia – vízkezelés. Hideg-vizes leöntés – vízkúra a klinikán

Priessnitz páciensei között sok magyar is akadt, a gyógyulni vágyók kb. 10 százaléka Magyarországról érkezett. Az intézet módszerei iránt erősen érdeklődtek az alternatív gyógyászatra nyitott magyar orvosok, annál is inkább, mivel Magyarországon a vízgyógyászatnak már voltak hagyományai. A Gräfenbergben tett tanulmányutak hatására többen hazai vízgyógyintézet alapítása mellett döntöttek, s az 1830-as, 1840-es években számos orvosi tárgyú publikáció tárgyalta a hidroterápia tanait. Ezek az írások túlnyomórészt helyeselték Priessnitz módszereit, ennek ellenére a gyakorlatban viszonylag kevés orvos alkalmazta, s ők is inkább a korban páratlan népszerűségnek örvendő homeopátiával kombinálva, annak mintegy a kiegészítéseként ajánlották a vízkúrát. Az alternatív gyógymódok iránti fokozott érdeklődés, a romantika korának természetfelfogása, a vitalitás új kultusza megágyazott a vízgyógyászat hazai népszerűségének, s aki tehette, igyekezett felkeresni Priessnitz nagyhírű gyógyintézményét.

vízkezelés, vízkúra - hideg vízA köszvénnyel küszködő, s látásának romlását tapasztaló Wesselényi Miklós báró összesen mintegy 6 évet töltött a gräfenbergi klinikán. Igen aktívan múlatta a kezelések közötti kevéske szabadidejét: kaszinót szervezett, közparkot, sétautat, vízvezetéket építtetett, s egy vasércből készült, oroszlánt mintázó emlékművet is állíttatott a Priessnitz-féle vízkezelés segítségével gyógyuló magyarok hálájának jeleként. Az intézet vezetőjéhez személyes barátság fűzte, ám a feltétlen bizalom és hosszas kezelés nem bizonyult elegendőnek a gyógyuláshoz: bár kezdetben javulást tapasztalt, második és egyben utolsó kúrája végeztével csalódottan, súlyos betegen tért haza, s hamarosan meghalt.

Ugyancsak a híres szanatóriumban kezeltette magát a reformkori költő, Tompa Mihály, a hely hangulata és az ottani társasági élet két költeményében is megjelenik. Tompa az első kezeléseket követően eléggé szkeptikussá vált Priessnitz gyógyítói kompetenciájával kapcsolatban , ahogyan az Litkei Tót Péterhez írt leveléből kiderül: „Innen barátom, kételyben vagyok: valjon lángész-é Priessnitz, ki csak ránéz az emberre s tudja, hányat ütött az óra, vagy a legegyügyűbb molnárként ráereszti a vizet organismusunkra, úgy szólván éltünk kerekeire: s a jó vagy rossz következmény magától fejlődik ki?”

A kor nagyjai közül úgyszintén megfordult Gräfenbergben Jókai Mór, aki nevelt lányát, a feltehetően tüdőbajban szenvedő Benke Rózát kísérte el a híres szanatóriumba. Kárpáthy Zoltán című regényének egyik fejezete arról tanúskodik, hogy a nagy író igen alaposan megfigyelte az ottani kezelési eljárásokat. A történetben a Gräfenbergben lábadozó Abellino így mesél napi rutinjáról az őt meglátogató Maszlaczkynak: „…korán reggel felkelünk, mosdunk, fürdünk, nyargalunk a jó friss esőben…., mezítláb szaladgálunk, nem képzeli ön, milyen gyönyörűség mezítláb járni a hideg, harmatos fűben, a jó tocsogó sárban.”

Priessnitz módszerének utóélete

1851-ben, Priessnitz halálának évében, a vízgyógyászat – s különösen a gräfenbergi klinika népszerűsége –, nagyobb volt, mint valaha. Ám a karizmatikus gyógyító halálával a hely vonzereje csökkenni kezdett. A hidegvízkúra és általában a gyógyító célú vízkezelés széles körben alkalmazott, könnyen hozzáférhető módszer lett, s idővel egyre világosabbá vált az is, hogy leginkább az öngyógyító folyamatok elősegítésére, fájdalomcsillapításra és roborálásra alkalmas.

Érdekes módon a vízgyógyítás néhány évtizedes tündöklése a hivatalos medicinára is ösztönzőleg hatott. Megindult a gyógyvizek vegyi elemzése, a természeti környezethatások tanulmányozása, a hidroterápia és a balneológia (gyógyfürdőtan) természettudományos alapjainak kidolgozása.

Priessnitz nevét pedig máig őrzi a róla elnevezett borogatás („priznic”), mely a lázcsillapítás egyik legelterjedtebb módszere napjainkban is.

Méltó emléket állít a romantikus zseni típusát megtestesítő gyógyítónak és a természet végtelen hatalmában bízó korának Vörösmarty Mihály strófája, mely a sziléziai üdülőhely oroszlános emlékművének – fenti képünk – talapzatán olvasható:

A’ vaddal köz italt megkezdé vetni az ember
‘S gőge’ fejében kór agg leve és nyavalás
Priessnitz visszaadá a’ víznek régi hatalmát
’S ősi erőben kél újra az emberi faj.


Következik:

III. rész: Sebastian Kneipp (1921–1897)


Ivóvízkezelés és víz fertőtlenítő szerek témában bővebb információk:

>> kapcsolódó olvasmányok: Twinoxide – Ivó Vízkezelés

ivóvízkezelés twinoxide

A klór-dioxid hatékony és biztonságos ivóvíz fertőtlenítő szerek alapanyaga

A vízgyógyászat úttörői. I. rész. Vincenz Priessnitz

A vízgyógyítás modernkori úttörői: Vincenz Priessnitz, a vízgyógyász 

Már a görögök is… felfedezték a hideg vizet

vízkezelés, vízkúraA víz gyógyító erejét már az ókori tudósok is ismerték. Az első hidroterapeuta feltehetően Hippokratész volt (i. e. 460–377), aki a víz gyógyító használatát arra a megfigyelésre alapozta, hogy az emberi szervezetre  a hideg víz melegítő, a meleg víz pedig hűsítő hatást gyakorol. Az ókor másik híres orvosa, Aszklepiadész (i. e. I. század) is felismerte a víz egészségmegőrző szerepét, Antonius Musa (i. e. 63–14) pedig általános elismertséget vívott ki a vízgyógyászatnak azzal, hogy Augustus császárt kétszer is kigyógyította súlyos betegségéből  hidegvízkúra  segítségével. > Elolvasom ezt a cikket